2008. november 3., hétfő

A tökéletes szépség

Belegondolva, talán ezzel kellett volna kezdeni a blogot. Varázslatos egy kép. Nincs benne semmi látványos (bár a színe tetszik), mégis mindenki ismeri, ha nem is név szerint. Címe: Vitruviusi ember.

Ebben a bejegyzésben egy kicsit „okoskodnék”(wikipédiából). De szerintem ez nagyon érdekes téma. A szépség egy kellemes érzés. Érzés. Vagy talán érzék? Érezzük, hogy mi a tökéletes harmónia? Ugyanis a szépség leírható számokkal és képletekkel. És a számok harmóniájából áradó tökéletesség pedig szinte isteni „jelenlétet” sugall. Egy-egy összefüggés már szinte hátborzongató. Lásssuk a "matekot":

Vitruvius római építész volt, legfontosabb műve a De architectura című építészeti tanulmánykötet. E művében kifejti, hogy az építész/művész által megalkotott szabályok a racionálisan megismerhető törvényszerűségeket, az emberi test harmóniáját követik. Ahogy Leonardo írja: „Vitruvius, az építész azt mondja az építészetről szóló művében, hogy az emberi test méretei a következők: 4 ujj tesz ki 1 tenyeret, és 4 tenyér tesz ki 1 lábat, 6 tenyér tesz ki 1 könyököt; 4 könyök teszi ki egy ember magasságát. Ezen túl 4 könyök tesz ki egy lépést, és 24 tenyér tesz ki egy embert. Az ember kinyújtott karjainak hossza megegyezik a magasságával. A haja tövétől az álla hegyéig terjedő szakasz egytizede a magasságnak; az álla hegyétől a feje tetejéig terjedő szakasz egynyolcada a magasságának; a mellkasa tetejétől a haja tövéig egyhetede az egész embernek. A könyöktől az ujjhegyig az egyötöde az embernek; és a könyöktől a hónalj hajlatáig egynyolcada az embernek. A teljes kézfej az egytizede az embernek. Az áll hegyétől az orrig, illetve a hajtőtől a szemöldökig terjedő távolsága egyforma, s a fülhöz hasonlóan az arc egyharmada.”

A leírásból következik, hogy a jól kifejlett emberi alaknak első osztási pontja a köldök, és ha a test magassága 1000, akkor a test alsó része a köldöktől 618, a test felső része a köldöktől 382, illetve hogy a test törzsének és főbb tagjainak illeszkedési pontjai szintén az aranymetszés szerint arányulnak egymáshoz. Az aranymetszést matematikai nyelven a/b=b/(a-b) képlettel lehet leírni, a szám pedig 1000/618, azaz 1,618…. Ez minden szépségnek az alapja. (Ez az, amit az iskolában úgy tanítanak, hogy az 1/3-2/3-os arány.)

Az ókorban ezt isteni számnak is nevezték, ugyanis az emberek nem csak matematikai tényként hanem inkább az istenség földi jelenléteként, a teremtésként tekintettek rá. Hiszen az aranymetszés mindenütt ott van. A Fibonacci-sorozatból ered. A Fibonacci-sorozat: 1-1-2-3-5-8-13-21-…-144-233-377-610-987-1597-2584-… . Ez a sorozat nemcsak arról híres, hogy az egymást követő számok összege megegyezik az utánuk jövővel (definíció szerint), hanem arról is, hogy az egymás melletti számok hányadosának az az elképesztő sajátossága, hogy egy adott számhoz közelít, ami kerekítve 1,618 (aranymetszés).
Szóval, amikor valamit szépnek, arányosnak, harmónikusnak vagy művészinek érzünk, akkor valószínűleg ez az arány van a háttérben.
Nem akarom túl hosszúra nyújtani, de még találtam egy oldalt, ahol érdekes példák vannak:
http://blenditak.hu/cikkek/arany/arany.htm

És hogy az aranymetszésre álljon itt egy "tökéletes példa":





Nincsenek megjegyzések: